Máramaros vármegye

MÁRAMAROS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

MÁRAMAROS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Máramaros vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Máramaros vármegye

/Mara-mures/

Területe: 9 716 négyzetkilométer, lakossága: 357 705 fő. Nagyobb része román rabságban, kisebb része Ukrajna alatt!

Ami a nagyobb rutén (46%) többség miatt sem indokolt!

A rutének egyébként inkább Magyarországhoz szerettek volna tartozni, mint akár, Ukrajnához,-vagy Romániához.

Megyeszékhely: Máramarossziget 20 832 fő.
Aknasuhatag 1 797 fő, Kőrösmező 9 783 fő,
Aknaszlatina 2 320 fő, Felsővisó 9 239 fő.

Magyarország egyik legkeletibb vármegyéje; Ny-on Bereg, Ugocsa és Szatmár, D-en Beszterce-Naszód vármegye, K-en Bukovina és Galícia, É-on Galícia határolja. Területe 10354,90 km2.

Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. A vármegye területét Ukrajna és Románia között osztották fel.

Éghajlata meglehetősen zord; az évi középhőmérséklet Máramarosszigeten és Aknaszlatinán 9,0°C, a legmelegebb hónap a július 20,2°C, a leghidegebb a január -3,2°C; a hőmérséklet szélsőségei - 18,0°C és +33,6°C, abszolút ingadozása 51,6°C. A magasabb hegység felé azonban jóval zordabb az éghajlat s az évi átlagos hőmérséklet 6°C, sőt 5°C-ra is leszáll. A csapadék mennyisége általában nagy; aránylag legcsekélyebb Aknasugatag s Felsővissó táján, ahol az 817-852 mm közt ingadozik, Máramarosszigeten már 920 mm, de a hegységek felé gyorsan emelkedik, így Gyertyánligeten már 1198 mm, Mokrán 1421 mm, Szinevérpolyánán 1504 mm. 

MÁRAMAROS VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Terményei az ásványországból meglehetős számosak; legnagyobb kincse sóbányáiban rejlik, melyeknek sótömege szinte kimeríthetetlen; a vármegye területén fekvő 3 sóbánya (Rónaszék, Sugatag, Szlatina) évenként (1893) 776102 q kősót és 51768 q iparsót termel. Emellett bányászat tárgyai még némi arany és ezüst (Budfalva) s előfordul réz, mész, márvány, hegyi kristály (máramarosi gyémánt); jelentékenyek továbbá Máramaros vármegye petróleum-forrásai Dragomérfalva és Kőrösmező mellett.

Növényvilágára a magas hegység rányomja bélyegét; az összes területnek több mint fele erdő és a szántóföld csak 10%-ra rúg; van ugyanis a vármegyében szántóföld 106070 ha és erdő 534957 ha, míg a terméketlen terület 23780 ha; szőlője nincsen. Szántóföldje alig terem annyit, amennyi a lakosság saját szükségletének fedezésére szükségeltetik; főbb terményei a zab (16011 ha), tengeri (27226 ha) és burgonya (9052 ha), ellenben sokkal kevesebb a búza, rozs és árpa; terem továbbá még tatárka, kender, kevés len, hüvelyes vetemények, takarmányrépa s kevés cukorrépa. Mindezen termények csak a völgyekben mivehetők, de ezeknek is nagy része, valamint a havasok legelőül használtatnak. A havasi legelők egymagukban 80000 ha területet foglalnak el a vármegyében, különösen a Tisza völgyében és mellékvölgyeiben a gyümölcsök sokféle neme is szépen díszlik. Az erdőkből 25474 ha tölgyerdő, 329961 ha bükk- és egyéb lomberdő és 184842 ha fenyves; az egész erdőkerületből 52330 ha védőerdőnek van kijelölve, 252377 ha erdő az állam tulajdonában van. Az erdőségekből nagymennyiségű fa s egyéb erdei termény kerül a piacra.

Az állatvilág az erdős hegységekben a vadnak számos fajával (medve, vaddisznó, farkas, őz, szarvas, kisebb vad, ragadozó madarak) van képviselve; a háziállatok száma az 1884. évi összeírás szerint volt: 13408 ló, 72 szamár és öszvér, 65374 magyar fajtájú és 30181 nem magyar (borzderes) hegyi fajtájú szarvasmarha, 1012 bivaly, 38004 sertés, 118001 juh és birka és 16805 kecske. A lótenyésztés nem jelentékeny, a régebben tenyésztett borsai lófaj, mely igen erős, kitartó volt, kiveszőben van. A fedeztetési állomások száma 5. A szarvasmarha tenyésziránya a Tisza völgyében az erdélyi faj, egyébként a borzderes hegyi faj; a tejelő marhának s a borjuknak nyári tartása a községi sovány legelőn történik, a nyári tartás is csak szénára van szorítva; egészben véve a szarvasmarha-tenyésztés hanyatlik, annyira, hogy saját szükségleteit sem bírja a vármegye fedezni. A juhtenyésztés leginkább a havasok vidékén dívik. Az 1884. összeirt baromfi száma volt: 140461 tyúk, 7255 pulyka, 41721 lúd, 15950 kacsa és 1608 galamb; a méhkasok száma 13914.

Lakóinak száma 1870-ben 220506, 1881-ben 227436 és 1891-ben 268281 lélek volt, mihez még 574 katona járul; az utolsó tíz évi szaporulat 40845 lélek, vagyis 18%. Egy km2-re 26 lélek esik s így Máramaros Csík után hazánk legritkábban lakott vármegyéje. Nemzetiségre nézve van a lakosok közt 33610 (12,5%) magyar, 45679 (17,0%) német, 492 tót, 64957 (24,2%) oláh és 122528 (45,7%) rutén. A magyarság csak a régi öt koronavárosban: Szigeten, Técsőn, Huszton, Visken és Hosszúmezőn él tömegesen, egyébként más nemzetiségekkel keverve; tíz évi szaporulata 9012 lélek vagyis 36%. Az oláhok leginkább az izavölgyi, szigeti és visói, a rutének a huszti, ökörmezői, taracvizi, técsői és tiszavölgyi járásban élnek. Hitfelekezet szerint van a vármegyében 20879 róm. kat., 194044 görög kat., 7763 helvét és 45073 zsidó.

Foglalkozása szerint akként oszlik el a lakosság (1891): értelmiség 1402, őstermelés 59095, bányászat 1462, ipar 8008, kereskedelem 2833, hitel 85, közlekedés 610, járadékból élő 1184, napszámos 37553, házi cseléd 3994, háztartásban 44181, egyéb foglalkozású 270, foglalkozás nélküli 14 éven alul 94493, 14 éven felül 9067, letartóztatott 138. A lakosság főfoglalkozása a földmívelés mellett az állattenyésztés és bányászat; a sóbányákban 1161 munkás van alkalmazva (Rónaszék 370, Sugatag 266, Szlatina 425), a sóbányászaton kívül még némi vasbányászatot (Fejérpatak, Gyertyánliget, Dolha, Rókamező) és arany-ezüst- s ólombányászatot (Budfalva, Borsa) is űznek. Az ipari vállalatok közül legjelentékenyebb a nagybocskói Klotild vegyészeti gyár, a ferencvölgyi és trebusa-fejérpataki üveggyár, a bustyaházai, técsői s máramarosszigeti gőzfűrészek, a máramarosszigeti bútorgyár és fűrészgyár s a bustyaházai műmalmok. A kézműipar nem jelentékeny, leginkább a faedények, teknők s a gyapjúszőnyegek készítése van elterjedve . A kereskedelem Galícia felé élénk, főcikkei faneműek, állatok, só, vegyi szerek stb. Van a vármegyében 6 bank, 7 takarékpénztár és 7 szövetkezet.

A közlekedést csak kevés vasúti vonal szolgálja; a Magyar Kir. Államvasutak vonala Huszt és Máramaroszigeten át Kőrösmezőig megy, s ebből ágazik ki a taracvölgyi vasút (Tarackozről Tereselpatakig) és a Máramarosi sóvasutak (Rónaszékre és Sugatagra); e vonalak hossza 151 km; épülőfélben van a máramarossziget-stanislaui vasút, mely a Fekete-Tisza völgyén megy fel s a Jablonica-hágón lép át Galíciába. Az állami utak hossza 382 km, a tövényhatósági utaké 544 km, amiből azonban 212 km kiépítetlen. Fontos közlekedési eszköz gyanánt a Tisza és főbb mellékvizei szolgálnak, melyeken a faúsztatás jelentékeny.

MÁRAMAROS TÉRKÉPE 2

 

Származási hely: MoVarmegyek

A közművelődés, mely még nemrég a visszamaradás jelit viselte, kettőzött erővel küzdi fel magát az általános színvonalra; 54894 tanköteles gyermek közül ennek alig fele járhat iskolába, habár csak 3 kivételével minden községben van iskola, és ezek mind a zsúfolásig telve vannak, de csak kevés helyen elégségesek az összes tankötelesek befogadására. Van a vármegye területén 269 tanintézet, ugyanis: 1 ref. jogakadémia, 1 ref. fő- és 1 kat. algimnázium, 1 állami tanítóképző intézet, 1 állami felsőbb leányiskola, 1 polgári leányiskola (ezek mind Máramaroszigeten), 1 felső népiskola, 4 ipar- és kereskedelmi iskola, 246 elemi népiskola (ezek közt 52 állami, 5 községi, 26 róm. kat., 151 gör. kat., 11 ref. és 1 magán jellegű), 8 óvoda, 3 állami állandó gyermekmenedékház, 1 börtöniskola. A népiskolák közt tannyelv szerint van tisztán magyar 106, román 34, rutén 30, román-magyar 11, rutén-magyar 65. A 283 néptanító közül csak 1 nem képes a magyar nyelven való oktatásra. A szellemi élet központja minden tekintetben Máramarossziget.

Máramaros vármegye kilenc járásra oszlik és egy rendezett tanácsú város van benne. Ezen kívül van 12 nagyközség, 147 kisközség és 217 puszta és telep. A községek általában középnagyságúak, helyenként nagyok; 40 községnek több mint 2000 lakosa van; legnépesebbek Máramarossziget 16758, Kőrösmező 7620, Huszt 7461, Felsővissó 6385, Borsa 6219, Rahó 5767 és Nagybocskó 4538 lakossal. Székhelye Máramarossziget. Az országgyűlésbe a vármegye 6 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye tíz járásra volt felosztva:

• Dolhai járás, székhelye Dolha
• Huszti járás, székhelye Huszt
• Izavölgyi járás, székhelye Dragomérfalva
• Ökörmezei járás, székhelye Ökörmező
• Sugatagi járás, székhelye Aknasugatag
• Szigeti járás, székhelye Máramarossziget (rendezett tanácsú város)
• Taracvizi járás, székhelye Taracköz
• Técsői járás, székhelye Técső
• Tiszavölgyi járás, székhelye Rahó
• Visói járás, székhelye Felsővisó