Marosfő 1

MAROSFŐ

A Gyergyói medence

Marosfő (Izvorul Mureşului)

Marosfő a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvő hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét. A székely körvasút legmagasabb pontja az üdülőtelepen 850 m. A 12-es országúton Csíkszeredától 45 Gyergyószentmiklóstól pedig 23 km-re települt. A székely körvasúton (a brassó-dédai vasútvonalon) is megközelíthető (az "Izvorul Mureşului" vasútállomás). Marosfő út menti település (útifalu), s egyben hegyvidéki üdülőtelep és ifjúsági táborhely. Alsó része az Alsó-Marosfő vagy Marosnyíre nevet viseli. Marosfő lakossága 1992-ben 801 fő volt, melyből magyar 471 fő, román 329. A vasútállomás a Vasút utcán közelíthető meg.


Az ereszkedőben levő Főút (12-es országút) mindvégig a Maros folyását követi, érintve a Tinkák utca és az Ölves utca elágazásait, majd a vasútvonal nagy kanyarában a Boták utca és a Marosnyír területét meghaladva átszeli a Maros vizét és a Papkert-rétje (Poiana Popii) területére fut be. A következő Maros-hídtól nyugatra a "După Lunca" nevezetű természetvédelmi terület ritka növényvilága tekinthető meg (leírását lásd Vaslábnál).
Marosfő névadása természetes, ugyanis itt, a Fekete-Rez (1538 m - Benkő Károly Marostőnek nevezi) oldalában ered a Maros. A népi vagy köztudat a falu belterületén, a műúttól jobbra, a Geréces-tető lábánál (Gerécesalja) eredő, 866 m magasságban levő kis forrást, vízeret tartja a Maros forrásának, míg a tudományos közlemények a Meszes-patak (vagy Tikmony-patak) forrásvidékét jelölik meg a Maros tulajdonképpeni forrásának, mintegy 1350 m magasságban, a Fekete-Rez délnyugati oldalában. A kis Maros esése alig 5 m kilométerenként, majd a Tinkák (itt már felülcsapó malmot is hajt) után, a Feketerez-patak és a Csíkmagosa-patak felvétele után mocsaras, égerfás síksági szakasza következik a Gyergyói lokon, lapályon, egészen Gyergyóremetéig. Kisebb patakokat vesz fel, mint az Öles-patak - és itt a Marosdereka nevet viseli - Méh-patak. A Maros folyó teljes hossza 803 km, melyből Romániában 768, Hargita megyében 80 km hosszúságban folyik.
A Maros név eredete: a Maros a kelta muor = láp és acha = folyó összevonásával kialakul moraha (lápi folyó) szónak átalakítása. A szász Miersch, Muresc, közelebb áll a Marachához, mint a helén Marosios - vélekedik Czirbusz Géza (Erdély. 1908. 147).
Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt (a vendégfogadó mellett a nyereg magassága 890 m). A Csíki- és a Gyergyói-medencét összekapcsoló küszöb (ez a marosfői vagy szentdomokosi küszöb) egyben a Gyergyói-havasok és a Hargita határát is jelöli, bár a küszöb Hargita felőli déli oldalán emelkedő a Geréces-tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik, kristályos mészkő alkotja. A hargitai vulkánkúpok előfutáraként a Csík-magosa (1154 m) zárja a marosfői határt. A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala. A vízválasztóra, a Marostetőre a 12-es országút mentén juthatunk fel, a Csókok Üvere-patak (a Mély-patak jobb oldali mellékága) mentén.
Ifjúsági fürdőtelep Ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. Több évtizedes fennállása óta turisztikai ellátmányai jelentősen gyarapodtak. A téli sportok gyakori színhelye a közeli Gerécesalja (Gréces) nevezetű domboldal. Sífelvonója van.
Marosfőn új római katolikus templom épült. A régi kápolna 1930-ban épült. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható, melynek harangját Dr. Kurkó Alajos Olaszországból hozatta.
1999. november 14-én református kápolna ünnepélyes alapkőletételére került sor Marosfőn.
Ugyancsak Marosfőn egy ortodox templomot és kolostort avattak 1999-ben.