2010. január 2., szombat

Arad vármegye

ARAD VÁRMEGYE CÍMERE


Származási hely: MoVarmegyek


ARAD VÁRMEGYE CÍMERE


Származási hely: MoVarmegyek
Arad vármegye elhelyezkedése


Származási hely: MoVarmegyek


Arad vármegye

Területe: 6 048 km2 , elszakítva: 5 778 km2. Megmaradt: 270 km2. 96 % -ban Romániához csatolva! 100 %-ig magyar terület! Az oláhok bevándorlása nem volt korlátozva, így lassan a lakosság kétharmada oláh lett!

Békés, Bihar, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes, és Csanád vármegyék által határolva, a Maros jobb partján fekszik. Területe 6443,39 km2. 
Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
1920-ban a trianoni békeszerződés döntése értelmében – 270 km² kivételével – a megye Romániához került, ahol története 1956-1968 közötti időszak kivételével Arad megye néven, ugyancsak önálló közigazgatási egységként folytatódik.
A vármegye Magyarországnak ítélt része 1920 és 1923 között Elek székhellyel önálló volt, majd 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye része. A II. világháború után 1945-től egy része Békés vármegye, a maradék Csanád vármegye része lett, végül az 1950-es megyerendezéskor ez utóbbi részt is Békés megyébe olvasztották, ahova ma is tartozik.
A mai Magyarország területéhez az alábbi települések tartoznak az egykori Arad vármegyéből: Almáskamarás, Elek, Lőkösháza, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás és Pusztaottlaka.
A megye éghajlata a nyugati részében az alföldi jellegzetes klíma sajátságait viseli magán: forró nyárra kemény tél következik. A még rónán elterülő Arad évi közepes hőmérséklete 11,7°C, legmelegebb az augusztus (24,7°C), leghidegebb a január (-0,7°C); abszolút szélsőségei azonban 39°C és -20,1°C közt ingadoznak. A csapadék évi mennyisége 634 mm. Keleti hegyes részében az éghajlat kellemes és egészséges. 

ARAD VÁRMEGYE TÉRKÉPE


Származási hely: MoVarmegyek
A megye földje lapályos részében túlnyomóan agyagos, homokos kevert talaj, mely egészben véve termékeny; hegyeinek lejtői kitűnő bort termelnek, míg a nagyobb hegységekben ásványos források fakadnak (Monyásza, Pankota, Borosjenő). A megye terményei közül legtöbb a búza, rozs, árpa, zab, továbbá terem repce, kétszeres, a hüvelyes vetemények közül főleg bab, kevesebb borsó és lencse; tetemes a kendertermelés, valamint a takarmány és kereskedelmi növények termelése. A megye 36 községe dohányt termel (1891-ben 682 termelő, 2147 ha beültetett terület). Az aradi Hegyalja legkiválóbb terméke a sok és kitűnő bor; Paulistól Magyarádig széles szőlőöv szegélyezte a hegyalját, melynek legkiválóbb bora a ménesi, magyarádi s az ezeknek neve alatt forgalomba kerülő paulisi, gyoroki, kovaszinci, kuvini, világosi és pankotai; sajnos, hogy a filloxera itt is mindent elpusztított. Jelentékeny a megye gyümölcstermelése is; cseresznye, meggy, kajszibarack, szilva, körte, alma (híres a sikulai) kitűnő minőségben terem; a lapályon dinnyét is termesztenek. A megye területéből összesen 243740 hektár szántóföld, 8020 ha kert, 6236 ha szőlő, 30793 ha rét és kaszáló, 106015 ha legelő, 206 ha nádas és 189036 ha erdő; az erdők nagyobbik fele tölgyes, kisebbik fele bükkös; fenyő nem fordul elő.
Az állattenyésztés virágzó; A megye területén 1883-ban 50162 lovat írtak össze; a rónaságok kövér legelőin inkább szarvasmarhát, lovat és juhot, a hegységekben pedig juhot és sertést tenyésztenek; találtatott a megyében (1880) 73101 magyar fajtájú, 11520 színes fajtájú szarvasmarha, 4272 hízómarha és 245 bivaly; továbbá 41617 magyar s 36113 nemesített juh, 7166 sertés. A méhtenyésztés szintén jelentékeny. A selyemtenyésztés is terjed; 1891-ben 51 községben 1177 termelő 20485 kg selyemgubót termelt. Az állati termények közül szalonna, disznózsír, gyapjú, faggyú s toll, továbbá méz és viasz került forgalomba; a tejtermelés szintén tetemes.
Az ásványország a megye hegyes részeiben barnakőt (borossebesi és solymosbucsávai bányában), rezes marát (Aranyág) és vasércet (Borossebes, Ujdézna, Tauc, Temesest, Trojás, Tok) szolgáltat; e bányák 458 munkásnak adnak kenyeret. A borossebesi uradalom nagy vasbányái Dézna, Kavna, Monyásza és Krokna határában vannak; nevezetesebb vasmű Zimbró határában is van.
A megye lakóinak száma 1881-ben 303964, 1891-ben 343597 volt; ezek közül 86780 magyar, 37303 német, 4157 tót, 208957 oláh s 2200 szerb. Hitfelekezet szerint 91045 róm. kat. 13140 görög kat., 201984 gör. kel., 7495 ág. evang., 20787 helv. és 8924 izraelita.
A lakosság főfoglalkozása a földművelés, szőlőtermelés és állattenyésztés. Az ipar is jelentékeny; Apatelek, Borossebes, Galsa, Solymos, s Milova határában nagy kőbányák vannak, melyek burkolat-, épület- és műkövet szolgáltatnak; Agris és Radna lakói meszet égetnek; Arad téglagyárai évenként 8-9 millió db téglát készítenek, ugyanott agyagpipák is készülnek. A faipar nagyobb telepei az aradi, borosjenői és nádasi gőzfűrészgyár, a Munk-féle szlatinai és madrizestyi gőzfürészgyár, a zimbrói parkettgyár. Aradon bőrgyár és kötszövészeti gyár működik. Legjelentékenyebb iparvállalat azonban az aradi Széchényi-gőzmalom; továbbá a Mittelmann-féle nagy szeszgyár és a keményítőgyár, a Weitzner-féle gép-, vaggongyár és vasöntöde; említendő még az aradi robbanószergyár s a gázgyár. A kereskedelem fő tárgyai gabonaneműek, állatok, liszt, szesz, s az említett bányászati és ipari cikkek. Az üzleti élet élénkségét fokozza az osztrák-magyar bank aradi fiókja, 9 takarékpénztár, 3 bank s több takarék- és segélyegylet.
A közlekedés fővonalai: a Magyar Államvasutak budapest-aradi és arad-brassói vonalai, melyekhez a körösvölgyi (Arad-Gurahonc), kétegyháza-kisjenő-szentannai s több kisebb vonal járul, valamint a tótvárad-szlatinai iparvasút. Országútjai jó karban vannak és számosak, a hegyes részekben azonban, bár a népesség itt is tömött, kevés útja van.
ARAD VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

A műveltség nem áll jó lábon; habár csak 8 községnek nincs iskolája (viszont 11 pusztának van) s a megye területén összesen 339 népiskola, továbbá 14 kisdedóvó s 2 polgári iskola van, (1890) az 51305 tanköteles gyermek közül mégis 18528 (36,1%) nem jár iskolába s írni-olvasni nem tud (1881) 91101 (77,4%) 7 éven felüli lakos; Aradon, Magyarpécskán, Kisjenőn, Pankotán és Újszentannán iparostanulói (ismétlői) tanfolyamok vannak, Aradon kir. főgimn. és áll. reálisk. van.
Arad vármegye jelenleg 10 járásra oszlik, a községek száma 216, ezenkívül 1 szab. kir. város található. A községek a megye keleti hegyes részében aprók, a lapályon népesek; 49 községe haladja meg a 2000 lakost. Az országgyűlésbe Arad városa 1, a megye 7 képviselőt küld.
( Forrás: A Pallas Nagy Lexikon.) 

dátum:
Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)