Hunyad vármegye

HUNYAD VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

HUNYAD VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Hunyad vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Hunyad vármegye

/Hunedoara/

Területe: 7 809 négyzetkilométer, népessége: 340 135 fő. Megyeszékhely: Déva 8 459 fő. Hátszeg 3 117 fő, Petrozsény 12 183 fő, Vajdahunyad 4 512 fő. Az egész vármegye román rabságban! A betelepülő oláhok szabadon gyarapodhattak!

Hazánk erdélyi részében található, a Maros folyó két partján. A vármegyét Ny-on Krassó-Szörény és Arad, É-on Torda-Aranyos, K-en Alsó-Fehér és Szeben vármegye, D-en Románia határolja; határai nagyrészt természetesek. Területe 6932,04 km2.

Hunyad vármegye (németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.

Éghajlata a lapályos részen mérsékelt, a hegységekben igen zord; a leghidegebb hónap a január (-5,2°C), a legmelegebb az augusztus (18,0°C); a hőmérséklet szélsőségei 34,4°C és -20,6°C. A csapadék évi mennyisége Déván 683 mm, Petrozsényben 1001 mm. 

HUNYAD VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Ásványkincsekben Hunyad vármegye bővelkedik; Nagyát, Nagyalmás (Mindszent), Ruda, Kisbánya (Boica), Füzesborbára aranybányászata az egész országban elsőrendűnek van elismerve. Nagyág tellurércei (nagyágit, sylvanit) a legjövedelmezőbb kincstári bányászat alapjául szolgálnak (1746 óta). A múltban virágzott aranymosás azonban teljesen háttérbe szorult s csak ritkán látni a Maros és Fehér-Körös mentén egy-egy primitív aranymosót. Hunyad vármegye vasbányászata is jelentékeny. Vajdahunyad közelében a gyalári vashegy a govasdiai magas kemencén kívül a vajdahunyadi 3 kohót is jó minőségű érccel látja el. Hunyadi János lovagvára alatt hatalmas ipartelep keletkezett s 1891-ben a Martin acélgyárat is megépítteté az állam. Gyalárról (16 km légtávolság) Obach rendszere szerint épült sodronypályán szállítják a vaskövet s e sodronypálya folytatása (még 16 km) a Ruszkapojana erdőségeiből termelt faszenet is lehozza. Vajdahunyad mellett Alsótelek a brassói bánya- és kohótársulat pusztakaláni kohója és vasolvasztója számára termeli a gyalárihoz hasonló minőségű vasércet. A Ruszkapojana keleti völgyeiben még igen sok kiaknázni való vastelep hever parlagon s a század elején a Cserna mentén működött apró kohók és hámorok szerepét most teljesen Vajdahunyad egyesíti magában. Innen a nyers vasat Piskin át az alkenyéri állomásra, azontúl 16 km tengelyen Kidsirra szállítják, hol szépen berendezett hengerművek végzik a további feldolgozást. A nyers vas igen nagy részét a diósgyőri állami vasműveknek szolgáltatják át, sőt másfelé is szállítják.

A Zsil-medencében hazánk leggazdagabb széntelepét a petrozsényi vasúti állomás körül 1867-től a brassói bánya- és kohótársulat vette volt művelés alá, mely újabban Dilsán túl nyugatra az Anyiosza-völgyben is működni kezdett. Az állam a távolabb eső Petrillán, Lónyabányán kezdte meg a szénfejtést és iparvasutat építtetett a petrozsényi állomáshoz. A brassói társulat az állami szénmezőket is haszonbérbe vevén, ez idő szerint kizárólag rendelkezik a Magyar-Zsil-medence széntelepeivel, melyeknek gazdagságáról kellő tájékoztatást nyújthat a Deákgyarmaton (Livazeny) alul eszközölt fúratás, hol 730 m mélységig kimutatták a szénelőjövetelt. A Román-Zsil mellett a szénmedence Ny-i szárnya egész Kimpuluj-Nyágig (45 km) fejlődvén, ott most Zsil-Farkaspataknál (Lupény) ujabb bányatelep alakult, mely 1892 júliusától vasutat is nyert. A zsili barnaszén a Tiszáig eljut és Romániában a nagy vámok dacára versenyt tart az angol szénnel. A kőfejtés is nagy arányokat öltött. Az aranyi hegy augit-andezitjét a Tisza-hídnál (Szolnok) képviselve láthatjuk a gyertyánosi kitűnő mésszel együtt. A dévai augit-andezit kockái szolgáltatták Arad kövezetének nagy részét. A rómaiak által is fejtett bukovai márványbányát legutóbb kezdik használni. Petrozsény és Banyica körül is sok kőfejtés látható. A mészégetés inkább a helyi fogyasztásra szorítkozik. Szászvároson 1 gipszgyár is működik. Az ásványtermékekkel űzött háziiparból a fazekasság sokfelé foglalkoztatja a lakosságot. Stanirsa, Dupapiatra, Kőboldogfalva malomköveket termelnek.

A növényország terményei is sokfélék; a vármegye termőterülete 751064 ha, miből 163061 ha szántóföld, 13787 ha kert, 96911 ha rét, 117983 ha legelő, 39 ha nádas, 1743 ha szőlő és 357540 ha erdő; a terméketlen terület 30,181 ha. A földművelés főbb ágai: a búza (42744 ha), rozs (10500 ha), zab (11882 ha), kevesebb kétszeres, árpa, burgonya s igen sok kukorica (53758 ha). Mindezek a téresebb völgylapályokon, az erdő hegyhátakon műveltetnek. A Maros terén főleg a Kenyérmező, Lozsád határa s a Hátszegvidék egyes községei (Fejérviz, Buj, Bajesd) kitűnő búzát terem s amellett sok ott a rozs és a zab. A kukorica megyeszerte el van terjedve s a Zsil-völgy koránérő saját kukoricafajt produkál. A vármegye É-i részében (a régi Zaránd vármegyében) a rozs és zab, az Erdőháton a tavaszi búza tenyészik. A mezőgazdaság szolgálatában áll a vármegyei gazdasági egylet és az algyógyi földművesiskola. A hegységben jelentékeny a szilvatermelés, melyből Brád, Dobra, Marosillye vidékein nagymennyiségű szeszt s lekvárt készítenek. Gyümölcstermelése általában virágzó s nagy jövővel kecsegtet. A Fehér-Körös vidéke, főleg a jobb parti völgyekben fel a Gaináig, kitűnő cseresznyét, meggyet, almát termel. A bulzesdi alma februárban kerül elő a vermekből s megyei specialitás, épp úgy az oda való cseresznyét, meggyet júniustól augusztusig lóháton kosarakban szállítják fel Kolozsvárra, Nagyenyedre, Déváre, sőt egész Aradig. A Marosba néző völgyek (gyógyi) gyümölcsét messze földről keresik; a dévavidéki batulalma, kajszin és őszi barack, a szászváros-vidéki dió (Sebeshely) csemegeszámba megy Budapesten. A Maros jobb partján (Bokaj, Algyógy, Bábolna, Rapolt), a Sztrigy mellékén (Mácsó, Oklos) jó bor terem. Egész nagy vidékek életforrása azonban az erdőgazdaság. Vajdahunyad, Déva mögött az Erdőhát 1500 km2-nyi területét a favágás, szénlés tartja fenn. A retyezátalji hegységek, valamint Felkenyér lakói épületfa-, zsindely-, deszkaáruikkal a városok ismert alakjai. Puj, Petrozsény, Iszkrony gépfűrésztelepei áruikkal az Alföldre elhatolnak. Dobroiz község hordói, Riskulica bordái, Tipunyateb abroncsa ügyes házalók után le a Dunáig, sőt Romániáig terjed. A megye hegyesebb területei kizárólag erdőművelésre alkalmasak. Az erdőterület a vármegyének majdnem felét teszi s nagy vidékeken egyedüli foglalkozást és jövedelmet nyújt a lakosságnak. Állandó rendszeres erdőgazdaságot a kincstáron kívül a nagyobb birtokosok, köztük a Kendeffy-család folytat s ennek petrozsényi fűrésztelepén kívül a borbátvizi völgyön és Iszkronyban találni még nagyobb fűrésztelepeket. A kincstár az alkenyéri állomás mellett látható fűrésztelepet foglalkoztatja a kudsiri erdőkből. A hátszeg-vidéki lakosság a Retyezát alján kezdetleges fűrészekkel állítja elő a közeli városokban szekérszámra eladogatott deszka- és épületfaáruit.

Állatállománya volt az 1884. évi összeírás szerint: 114603 magyar s 20036 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 2959 bivaly, 10451 ló, 141 szamár és öszvér, 74637 sertés, 178047 juh és birka és 33352 kecske. A szarvasmarha tenyésziránya az erdélyi magyar faj mellett a pirostarka hegyi faj. Nagyobb tehenészet Déván és Zámon van. A lónevelés emelésére 6 fedeztetési állomás szolgál. Legfeljebb a juh- és sertéstenyésztés; utóbbinak a nagykiterjedésű havasi legelők nagyon kedveznek. A vármegye szárnyasállománya volt 115574 tyúk, 1648 pulyka, 9448 lúd, 8013 kacsa és 3103 galamb. Ezenkívül összeíratott 12639 méhkas. A vadászat a magasabb hegységekben igen gazdag zsákmányt ad.

Lakóinak száma 1881-ben 248464 volt, jelenleg (1891) 267895; a tíz évi szaporulat 19431 lélek, vagyis 7,6%. Egy km2-re 39 lélek esik s így Hunyad vármegye hazánk ritkább népességű vidékei közé tartozik. Nemzetiség szerint van a vármegyében 17167 magyar (6,4%), 8047 német, 238486 oláh (89%), 347 tót, 47 rutén, 30 szerb és 3756 egyéb, utóbbi leginkább a szépen fejlődő bányavállalatoknál. A magyarság gyarapodása az utolsó 10 év alatt 7153 (36,8%); szaporodott jobbadán bányavállalatok, városok telepeseiből s a külföldi jövevények beolvadása által. Ezzel szemben az oláhság is tetemes gyarapodást mutat: 21072, előbbi létszámának 9,7%-a s itt a természetszerű fajszaporaság mellett az iparvállalatoktól ideédesgetett idegenek szintén szerepelnek. A vármegye 428 községéből azonban csupán 273-ban lakik magyar s ezek közül is 246-ban a magyarság nem éri el a 100-at s csupán 27 községben találkozunk 100-nál népesebb magyar szigetekkel. Hitfelekezet szerint van 15121 róm. kat., 50520 gör. kat., 190018 gör. kel. (70,9%), 2202 evang., 7351 helv., 206 unit., 2470 izraelita és 7 egyéb.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiségi kereset 1513, őstermelés 88904, bányászat és kohászat 4261, ipar 6473, kereskedelem 658, hitel 25, közlekedés 576, járadékból élő 974, napszámos 8049, házicseléd 3647, háztartás 60208, egyéb foglalkozású 338, foglalkozás nélküli 16398, letartóztatott 160. Az őstermelés mellett a bányászat, kohászat és ipar is jelentékeny; utóbbi telepei közül a vasgyárak (Vajdahunyad, Kudsir, Pusztakalán) legjelentékenyebbek; vannak ezenkívül nagyobb fűrészgyárak (Puj, Iszkrony, Petrozsény), szeszgyár (Szászváros), gipszgyárak (Szászváros), mozdony- és kocsijavítóműhely (Piskitelep), stb. A házi ipar egyes cikkei is el vannak terjedve, így a falusi népi házi bodnármunkáival egész Erdélyben házal. A kereskedelem tárgyai leginkább fa és faáruk, kőszén, vasércek és vasáruk, állatok, gyümölcs és gabona; élénkebb marhapiacok: Algyógy, Déva, Hátszeg, Kőboldogfalva, Marosillye, Szászváros, Petrozsény és Vajdahunyad. Az üzleti élet élénkítésére szolgál 1 bank, 5 takarékpénztár és 7 szövetkezet.

Közlekedés tekintetében említendő, hogy Hunyad vármegyében 167 km állami és 639 km törvényhatósági út van. A vasutak 3 irányban szelik a vármegyét, u. m. Zámtól Alkenyérig, mely fővonalból Piskinél a vajdahunyagi és petrozsény-lupényi vonal ágazik ki; e vonalak hossza 200 km.

HUNYAD VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődés tekintetében Hunyad vármegye örvendetesen fejlődik. 40552 tanköteles közül iskolába jár 23119 (57%), holott ezelőtt 20 esztendővel (1871) még alig látogatta az iskolákat 10% s a magyar felelős minisztérium megalakulása után kiadott kulturális térképen Hunyad vármegye a legsötétebb folt volt. A magyarság az iskolalátogatásban az első helyen áll, 3719 tanköteles magyar gyermekből (az összesnek 9%-a) 3541 járt iskolába (96%). A megye 428 községéből 282-nek (1891) van helyben iskolája, 125 szomszédos község iskolájához csatlakozott és 20 község teljesen nélkülözte az iskoláztatást. Az iskolák működését a hegyi községek kicsisége s részben túlságos szétszórtsága nehezíti meg. Az elemi iskolák közül jellegre nézve 34 állami magyar tannyelvvel, 23 községi (ebből 4 magyar tannyelvvel), 10 róm. kat., 12 ev. ref. (magyar tannyelvvel), 2 ág. ev. (német tannyelvvel) és román tannyelvű gör. kat 34, gör. kel. 207. Ily módon 60 magyar tannyelvű elemi iskolával szemben áll 260 román tannyelvű és 2 német tannyelvű iskola. Utóbbi időben az állami mellett a bányavállalatok is örvendetes részt vesznek az iskolaalapításban. Az elemi iskolákon felül még 2 polgári leányiskola (Déva és Szászváros), egy bányászati szakiskola (Nagyság), 8 ipariskola, egy 1892-ben Kuun Kocsárd gróf alapítványából az EMKE és földművelési minisztérium által Algyógyon létesített székely földműves-iskola, egy állami tanítóképző (Déva), egy állami főreáliskola (Déva), egy ev. ref. felekezeti gimnázium (Szászvároson az ev. ref. Kuun-tanoda) működik. Ide járul még 10 óvoda (6 az EMKE segélyével) és 24 nyári menhely (1892), (ezek közül 6 az EMKE költségén). A közművelődési intézmények közül az egész megyére kihat a vármegyei történeti és régészeti társulat, melynek dévai múzeuma országos érdekű leleteket tartalmaz. A társulat államsegélyt élvezve, Várhelyen, Dacia egykori fővárosában (Sarmisegethusa) évről-évre ásatásokat s a megye több pontján is történelmi, etnológiai kutatásokat rendez.

Hunyad vármegye 10 járásra oszlik s a vármegyében van 4 rend. tan. város, 6 nagy és 422 kisközség, továbbá 47 puszta. A községek túlnyomó részben kicsnyek, 2000 lakoson felül csak 11 van, de ezek közül a brádi és kőrösbányai járásokba tartozók annyira szét vannak a havasokon szórva, hogy a községi élet előnyeiben lakosságukat nem részesíthetik. Legnépesebb Szászváros 5650 és Déva 4657 lakossal. Székhelye Déva. Az országgyűlésbe Hunyad vármegye 6 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye 1910-ben 10 járásra oszlott és négy rendezett tanácsú város tartozott hozzá.
A járások:

1. Algyógyi járás, székhelye Algyógy
2. Brádi járás, székhelye Brád
3. Dévai járás, székhelye Déva
4. Hátszegi járás, székhelye Hátszeg
5. Körösbányai járás, székhelye Körösbánya
6. Marosillyei járás, székhelye Marosillye
7. Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
8. Puji járás, székhelye Puj
9. Szászvárosi járás, székhelye Szászváros
10. Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad

A rendezett tanácsú városok:

• Déva
• Hátszeg
• Szászváros
• Vajdahunyad