Brassó vármegye

BRASSÓ VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

BRASSÓ VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Brassó vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Brassó vármegye

Brasov

Lakói: egyharmada magyar, egyharmada német és egyharmada oláh. Mégis, 1920-ban az egész vármegye oláh uralom alá került! Területe: 1 492 négyzetkilométer, lélekszáma: 101 199 fő. Megyeszékhely: Brassó 38 999 fő.

Hazánk erdélyi részének egyik megyéje; határolja É-on Nagy-Küküllő és Háromszék, K-en ez utóbbi, Ny-on Fogaras, D-en Románia. Területe 1803,63 km2.

 Brassó vármegye (románul: Comitatul Braşov, németül: Kronstadt; latinul: Comitatus Brassoviensis, Comitatus Coronensis) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.

 Brassó vármegye éghajlata fekvésénél fogva a déli részében meglehetős zord, É-on valamivel enyhébb. Brassó közepes évi hőmérséklete csak 7,6°C, a januáré -4,8°C, a júliusé 18,4°C; a hőmérséklet szélsőségei -27,3°C és 34,8°C; abszolút ingadozása tehát 62,1 °C. A csapadék évi mennyisége a Barca lapályán (Földvár) 690 mm, Brassóban 759 mm. A hegyekben a hőfok sokkal csekélyebb, a klíma igen zord, a csapadék mennyisége 1000 mm-t is meg haladja. A legmagasabb hegyeket egész nyáron át hó borítja, de az alacsonyabbakon is 8-9 hónapig megmarad a hó. A megye levegője felettébb egészséges. 

BRASSÓ VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Brassó vármegye ásványos kincsei közül csakis a kőszén (Volkány) és agyag (Keresztényfalva, Barcaújfalu) nyer ipari alkalmazást. Földje részben kövér agyag, részben barna homok, termékenységre nézve a Barca rónája első az egész megyében.

A megye termőterülete 144079 ha, ebből 39081 ha szántóföld, 1825 ha kert, 24015 ha rét és kaszáló, 16214 ha legelő és 62914 ha erdő. A földművelés több cikkei árpa, búza, rozs és zab, továbbá kukorica, burgonya, ezenkívül tetemes cukorrépa, (1354 hektáron), kevés kétszeres, köles, takarmány-répa, len és kender. A kertészet újabban fejlődésnek indult, szőlő nem terem, a rétek állapota nem felel meg az okszerű gazdálkodás követelményeinek. A kiterjedt havasi legelők a juhgazdaságnak szolgálnak, az elő- és középhegységek legelői a meggondolatlan erdőirtásnak köszönik létüket s a marha táplálására nem alkalmasak. Az erdőknek csak tizede tölgyes, kétharmada bükkös, a többi fenyves; az erdők adják meg Brassó megye jellegét és szépségét, életét és egészségét. A megyében termelt fa mint tüzelőfa, épület- és szerszámfa jön forgalomba.

Brassó vármegye állatállománya az 1884. évi összeírás szerint 29800 magyar és 507 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 9940 bivaly, 13477 ló, 27 szamár, 18112 sertés, 82818 juh és birka és 774 kecske. Az állattenyésztés leginkább a kisbirtokosok kezében van. A lótenyésztés jelentékeny és fejlett, a szarvasmarha tenyésztése javul, a juhgazdaság a havasokon kezdetleges állapotban van ugyan, de a hús, gyapjú és tejtermékek (túró, sóstej) termelése folytán jutalmazó. A szárnyasállatok száma az 1884. évi összeírás szerint 77494 tyúk, 829 pulyka, 3789 lúd, 4328 kacsa és 2173 galamb. A méhkasok száma 3054.

A vadászat jelentékeny; a vadállatok közül a barna és a fekete medve, továbbá a farkas gyakori, mely a legelő marhákban- és őzvadban nagy pusztítást visz végbe; a hiúz már igen ritka, de gyakori a róka, borz, vadmacska, nyest és vidra. Továbbá előfordul vadkecske (a Bucsecsen), vadkan (Zernest, Apáca, Magyarós bükköseiben), őz és nyúl. A ragadozó madarak közül keselyű, sas, sólyom kánya, karvaly, ölyv és bagoly fordul elő. Továbbá a fajd, mogyoróstyúk, fogoly, fürj, havasi tyúk, póling, erdei szalonka, kanalas ruca s egyéb szárnyas madarak. A halászat tárgyai az Oltban és Feketeügyben harcsa, ponty, kárász, menyhal, cigányhal, csuka és márna, a havasi patakokban pisztráng, menyhal, zsemlyehal, serinc; a halászat emelésére Prázsmáron, Rozsnyón és Krizbán mesterséges haltenyésztő állomások alakultak.

A megye lakóinak száma 1881-ben 83929 lélek volt, jelenleg (1891) 86777 lélek, a 10 évi szaporulat tehát 2848 lélek, vagyis 3,4%. Egy km2-re 48,11 lakó esvén, Brassó a ritkább népességű megyék közé tartozik. A lakosok közt van jelenleg 26116 magyar (30,1%), 27802 német (32,0%) és 31106 oláh (35,8%); a magyarság 10 év alatt 1256 lélekkel (5,1%) szaporodott. A lakosság vegyesen lakik; a magyarság a Hétfaluban van többségben, a németség az oláhokkal keverve lakik s abszolút többségben egyik járásban sincs, de túlnyomóan német községek nagyobb számmal vannak; tiszta német község azonban épp úgy nincs, mint tiszta magyar v. oláh. A Hétfalu magyar lakói az u. n. csángók. Hitfelekezet szerint van 9837 róm. kat., 561 gör. kat., 31579 gör. kel., 39905 ág. evang., 3489 helv., 521 unit. és 868 izraelita; figyelemreméltó, hogy katolikusok és izraeliták csak Brassó városában laknak nagyobb számmal, a községekben csak szórványosan.

A lakosság foglalkozása a földművelésen és állattenyésztésen kívül ipar és kereskedelem, amely igen virágzó; különösen ipar tekintetében hazánk legfejlettebb megyéi közé tartozik. Az ipar leginkább Brassóban központosul, de vannak jelentékeny ipartelepek Botfalun (cukorgyár), Zernesten (cellulose- és papírgyár), Prázsmáron (papírgyár), Deresztyén (gyufagyár), Keresztényfalván (agyagárugyár); Brassóban magában a posztó-, bőr-, köteles-, fa-, papír-, szesz-, sör-, malom-, cement-, cukor-. gép-, tégla- és kőolajipar van jelentékenyen képviselve, az iparcikkek egyúttal a kereskedelem főbb cikkei is. A háziipar a romániai kivitel megszűnése óta nagyon hanyatlott s sok helyen egészen megszűnt, Barcaújfaluban azonban a fazekasságot még most is űzik. A kereskedelem azelőtt főleg Románia felé irányult, de a vámháború óta tetemesen csökkent; főcikkei ma állatok, nyerstermények, gabonaneműek, szén, kő és föld, faáruk s az ipartelepek készítményei.

A közlekedés főere a Magyar Kir. Államvasutak kolozsvár-predeáli vonala, mely az egész megyét É-D-i irányban hasítja; ebből Brassóból a zernesti, a háromszéki és a hosszúfalui helyi érdekű vonal ágazik ki. A megye összes vasúti vonalainak hossza 114 km. Közútjai kitűnőek, van összesen 105 km állami és 206 km törvényhatósági útja; Romániával a tömösi és ósánci szoroson át tart fenn közlekedést; úgyszintén a már Fogaras megyébe eső törcsvári szoroson át. Hajózható folyója nincs.

BRASSÓ VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2 

Származási hely: MoVarmegyek

A közoktatásügy állapota a szászok lakta vidéken jó, de az oláhok közt még sok kívánni valót hagy. A (1890) 16505 tanköteles gyermek közül 1956 (11,8%) nem jár iskolába s a 7 éven felüli lakosságnak (1881) 36,9%-a (24742 lélek) nem tud sem írni, sem olvasni. A megyének minden községében, azonkívül 2 pusztán is van iskola, továbbá van 28 kisdedóvó; azon számos közép- és szakiskolán kívül, mely Brassóban van, Földvárt gazdasági tanintézet és Hosszúfalun állami fafaragászati iskola működik. Általában véve Brassó a szellemi és anyagi műveltség központja.

Brassó vármegye 3 járásra oszlik és 1 rendezett tanácsú város van benne. A községek mind nagyközségek, többnyire népesek, csak egy van ezernél kevesebb lakossal; a legnépesebb Hosszúfalu 6420 lakossal. Székhelye Brassó. Az országgyűlésbe a megye 2 és Brassó városa szintén 2 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.) 

1910-ben a vármegye három járásra volt felosztva:

• Alvidéki járás, székhelye Földvár
• Felvidéki járás, székhelye Brassó (ami rendezett tanácsú város is volt)
• Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu