Torda-Aranyos vármegye

TORDA-ARANYOS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

TORDA-ARANYOS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Torda-Aranyos vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Torda-Aranyos vármegye

/Turda-Aries/ 100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

Habár az oláh bevándorlás az idők folyamán, 70%-ra
növelte az oláhok létszámát.
Területe: 3 514 négyzetkilométer.

Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieş) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.

Hazánk királyhágón túli részében terül el; határai É-on Kolozs, K-en Maros-Torda, D-en Kis-Küküllő és Alsó-Fehér, Ny-on Arad és Bihar vármegye. Területe 3369,58 km2.

Éghajlata Ny-i részében igen zord, csapadékban gazdag, K-i részében enyhébb és szárazabb.

TORDA-ARANYOS VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

A vármegye termőterülete 336041 ha, miből szántóföld 113518 ha, kert 7075 ha, rét 65294 ha, legelő 51326 ha, nádas 849 ha, szőlő 1298 ha és erdő 96681 ha; a nem termő terület 15153 ha. Fő termékei: búza (29496 ha), rozs (6824 ha), árpa, zab, tengeri (26770 ha), burgonya, len, kender és dohány; a gabonaneműek legkivált a Mezőségen teremnek jól, míg a hegyes vidéken a havasi legelők igen kiterjedtek. A gazdasági viszonyok javítására a vármegyei gazdasági egyesület és a túri fanemesítő társulat törekszik.

Az állatlétszám az 1895. évi állapot szerint: 48061 magyar és 20278 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 1311 bivaly, 7814 ló, 403 szamár, 15 öszvér, 47294 sertés, 134888 juh és birka és 4717 kecske. Híres gulya van Mikesen, Alsógyéresen, Hadvéren, Szengyelben, Méhesen és Mezőzáhon, ménesek Mezőzáhon vannak. A lótenyésztés emelésére 3 fedeztetési állomás van. A méhészetet 138 községben űzik; a méhkasok száma 9618.

Az ásványország Offenbánya környékén arany-, ezüst- és vasérceket, Torockó mellett vasérceket, Tordán sót szolgáltat.

A lakosok száma 1870-ben 137856 volt, jelenleg (1891-ben) 150564. Egy km2-re 44,7 lélek esik s így a Torda-Aranyos a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 37590 magyar (25%), 841 német, 107491 oláh (71,4%) és 4642 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 6039 lélek, vagyis 19,1%. A nem magyar ajkúak közül 46415, vagyis 30,8% beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 5253 róm. kat., 62032 gör. kat. (41,2%), 49131 gör. kel. (32,6%), 226 ág. evang., 22506 ref. (14,9%), 9480 unit. és 1931 izr.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 891, őstermelés 39038, bányászat és kohászat 126, ipar 4475, kereskedelem 612, hitel 17, közlekedés 225, járadékból élő 400, napszámos 17343, házi cseléd 2425, háztartásban 29070, egyéb foglalkozású 159, foglalkozás nélküli gyermek 51464 és felnőtt 3961. Az ipar leginkább a bányaiparra szorítkozik; más nagyobb ipari vállalatok a tordai cellulózgyár és egy szeszgyár. A hiteligények kielégítésére egy népbank, 6 takarékpénztár és 11 községi hitelszövetkezet szolgál.

Közlekedését 108 km-nyi vasút (17 állomással), 170 km állami, 186 km törvényhatósági és 482 km községi út közvetíti; a Maroson élénk a tutajozás.

TORDA-ARANYOS VÁRMEGYE TÉRKÉPE2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődésügye még igen fejletlen; a 6 éven felüli férfilakosságnak 71,2%-a és a női lakosságnak 83%-a sem írni, sem olvasni nem tud és a tanköteles gyermekeknek 50,6%-a nem jár iskolába. A vármegyében összesen 119 tanintézet van, u. m. 3 ipari és kereskedelmi, 2 polgári és 188 elemi népiskola, továbbá 8 kisdedóvó. A népiskolákban 224 tanító működik, kik közül 196 okleveles és 26 nem képes a magyar nyelven való oktatásra. A szellemi élet központja Torda.

Torda-Aranyos vármegye 6 járásra oszlik és van benne 2 rend. tanácsú város, 3 nagy- és 137 kisközség; a községek általában véve kicsinyek; 1000-nél több lakosa 13-nak van. Legnépesebbek: Torda 11079, Álbák 5312, Szkerisóra 5275 és Bisztra 3618 lakóval. Székhelye Torda. A vármegye az országgyűlésbe 4 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye a következő hat járásra volt felosztva:

• Alsójárai járás, székhelye Alsójára
• Felvinci járás, székhelye Felvinc
• Marosludasi járás, székhelye Marosludas
• Topánfalvai járás, székhelye Topánfalva
• Tordai járás, székhelye Torda (rendezett tanácsú város)
• Torockói járás, székhelye Torockó