Csík vármegye

CSÍK VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

CSÍK VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Csík vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

 Csík vármegye

/Ciuc/

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

Közel 90%-ig magyar lakossággal rendelkezett, mégis az "igazságos béke" címen elbitororlva! Területe: 5 064 km2.

Hazánk erdélyi részének egyik vármegyéje, Erdély K-i határán fekszik; határai Ny-on Maros-Torda és Udvarhely, D-en Háromszék vármegye, K-en és É-on Románia. Területe 4493,22 km2.

Csík vármegye (románul: Comitatul Ciuc) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.

Éghajlata igen zord; az évi közepes hőmérséklet Csíkszeredán 6,7°C, Csíksomlyón 5,7°C, Borszéken ellenben csak 3,8°C. A január közepes hőfoka Csíkszeredán -7,3°C, Borszéken -8,0°C, a júliusé 18,3°C, illetve 17,5°C. A legnagyobb észlelt meleg Csíksomlyón 33,9°C, a legnagyobb hideg -30,0°C volt, a hőmérséklet abszolút ingadozása tehát 63,9°C. A csapadék évi átlagos mennyisége Csíksomlyón csak 585 mm, a hegyekben azonban jóval több. 

CSÍK VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Terményei a természet egyik országából sem nagyon gazdagok, az ásványországból említendő a nagymennyiségű mészkő, mely mint márvány (Gyergyószárhegy, Tekerőpatak, Szentdomokos) jelentőségére emelkedik, bár a márványbányák művelése a vasutak hiánya miatt újabban szünetel; előfordul továbbá vas, gazdag réz, kevés arany, ezüst és ólom; vannak továbbá kőszén- és sótelepek, legújabban pedig petróleumra is bukkantak. A növényországnak a zord éghajlat kevéssé kedvez; van a vármegye területén 68825 ha szántóföld, 3220 ha kert, 10339 ha rét, 88018 ha legelő és 211306 ha erdő; szőlő és nádas nincs, a földadó alá nem eső terméketlen terület 11837 ha. A kászoni halmos vidéken, a csikói és gyergyói tereken kevés búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát és bükkönyt termesztenek, de leggyakoribb a rozs. A térségek vizenyősebb és kövérebb részein szénát termelnek, mert a Csíki gazdának állatállományához képest erre van legnagyobb szüksége a 7 hónapos telelési idő alatt. Termelnek még igen jó kendert és lent, here- és lucernafélét is, de a birtokviszonyok rendezetlensége miatt az utóbbi előállításában nagyon akadályozva vannak. Általában véve az a legnagyobb baj, hogy a lakosság igyekezetét megöli a közösség, szorgalmát lankasztja a harácsolás és a közvagyon aránytalan használata. A birtokviszonyokat illetőleg felemlíthető, hogy a 100 holdon felüli földbirtokok területe 21419 ha, 1000-5000 holdas birtok van 7, ennél nagyobb csak 1. Erdőségei leginkább fenyvesekből állanak, a lombfák közül nagyobb területeken előfordul a bükk, nyír, azután a tölgy, hárs, kőris, nyár és gyertyán; magának a vármegyének mint tulajdonosnak 31000 ha erdeje van, a többi községek, közbirtokosságok, egyházmegyék, magántestületek és egyesek közt oszlik meg; az egész terület 1883-ban szerződésileg állami kezelésbe adatott, amiért évenként 16000 forintot fizetnek.

Állatállománya volt az 1884. évi összeírás szerint: 65496 magyar és 88 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 843 bivaly, 12221 ló, 3 szamár és öszvér, 27600 sertés, 113467 juh és birka és 5618 kecske; továbbá 156316 tyúk, 5481 pulyka, 48067 lúd, 7683 kacsa és 2914 galamb; végül 8289 méhkas. A ragadozók közül gyakori a medve és farkas, ritka a hiúz; erdeiben sok az őz, róka, nyúl, vadsertés, ellenben kevés a szarvas; továbbá gyakori a süketfajd, császármadár és fogoly, mig a nyírfajd ritkán fordul elő; szikláin él a saskeselyű, kőszáli sas, számos vércse és bagolyféle, sólyom és az apró szárnyasok sok faja; patakjaiban a pisztráng és galóca, folyóiban csuka, márna, ponty és más apróbb halfélék élnek, melyekben a nagyon elszaporodott vidrák veszedelmes pusztítást visznek véghez.

Lakóinak száma 1881-ben 110940, 1891-ben 114110 lélek volt; a 10 évi szaporulat csak 3170 lélek vagyis 2,85%. A lakosok közt van (1891) 98891 (86,6%) magyar, 384 (0,3%) német, 14470 (12,7%) oláh; a magyarság 10 évi szaporulata, 2437 lélek vagyis 2,53%. A magyar ajkú népesség a legtisztább székely faj s ez kizárólag róm. kat. vallású. Izmos, középtermetű, széles homlokú nép, erős, munkabíró s szorgalmas faj; vérmérséklete heves, kedélye komoly, kevés szavú, természete makacs, szíve végtelen jó, lelke szabadságszerető. Az oláhság zöme a gyergyóitölgyesi járásban lakik, de laknak a székely községekben is vegyesen, kiktől már csak vallásukban különböznek, nyelvük s viseletük azonos s valamennyien kifogástalan hazafiak. A csekély számú örménység 1671 óta testvére a csíki székelységnek, amennyiben szépvízi és gyergyószentmiklósi telepeikről kibocsátott rajok által napról-napra érintkezik vele; lobbanékony, heves, de kitartás nélküli faj, eleme a kereskedés és ebben utolérhetetlen. A zsidóság letelepedése csaknem mai keletű; e szívós faj inkább az Oláhországgal szomszédos községeket lepte meg s aszerint hullámzik innen és túl, amint a megélhetési viszonyok itt vagy ott kedvezőbbek. Az 1891. évi népszámlálás szerint volt a vármegyében összesen 93415 róm. kat., 18532 gör. kat., 729 örmény kat., 150 ág. evang., 465 helv. és 706 izraelita.

Foglalkozására nézve a lakosság az 1891. évi népszámlálás eredményei szerint következőleg oszlik meg: az értelmiségi kereset fenntart 2223 egyént (1,9%, ebből 637 kereső s 1586 eltartott), az őstermelés 70316-ot (61,6%, ebből 29361 kereső, a többi eltartott), a bányászat ipar és forgalom 9754 egyént (8,6%, ebből 3902 kereső); a napszámosok száma 29622 (26,0%), közte 15181 kereső. A vármegye kereskedése és ipara a kezdetlegességnél alig több, mert a szarvasmarha- és lóállomány adásvevési forgalma ide nem sorozható. Egyedül a fa- és ásványvízkivitel az, ami számottevő helyet kezd követelni magának, míg a méltán hírre kapott szőnyegszövés, minden szépsége mellett, komplikáltságánál fogva, áldatlan munka. Az agyagipar, a kőfaragómunka bár régi keletű, születésében maradt; az agyagipar mint háziipar Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkszentkirály, Gyergyószentmiklós, Gyergyótekerőpatak és Gyergyószárhegy községekben fordul elő; a vidéki fazekasok részben a helyi piacokon, részben vásárról-vásárra járva, értékesítik többnyire a köznép használatára szánt készítményeiket. A gyapjú, len és kender feldolgozása a ház körén kívül nem tud tért hódítani. Ez iparágak nyers anyagaiból a zord éghajlati és mostoha gazdálkodási viszonyok közt alig is lehetne a belfogyasztást túlhaladó mennyiséget termelni. Némi jelentősége van a vas- és malomiparnak. Kő-, fa-, agyag- és fémipar volna itt helyén; a faipar szolgálatában 125 fűrészmalom áll s a hangszerfa- és szitakéregszárítás újabban lendületet vett. Egyéb iparvállalatai közül említendő a borszéki üveggyár, a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi sörgyár. A mezőgazdaság céljaira szolgál a gyergyóditrói mezőgazdasági előleg-egyesület, a csík vármegyei gazdasági egyesület, a gyergyószentmiklósi gazdakör, a gyergyóditrói mező- és kertészeti egyesület. A Vármegye területén 5 takarékpénztár és a gyergyószentmiklósi hitel-részvénytársaság áll fenn.

Közlekedés tekintetében még nagyon sok a kívánnivaló; vasútja a vármegyének nincs, állami (103 km) és megyei utjai (223 km) azonban kitűnő karban vannak s minden irányban közvetítik a közlekedést; fenntartásuk évenkint 49325 forintba kerül. A folyóvizek közül a Maroson és Kis-Besztercén tutajozás folyik, a Békás-völgyben pedig csatornahálózat van létesítve, főleg az erdőségek kihasználására; a marosi tutajozás már a XVII. században fennállott azon korbeli okmányok tanúsága szerint.

 CSÍK VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

A közoktatásügy terén is még sok a kívánni való. Csík vármegye 6 éven felüli lakói közül a férfiaknál 54,5%, a nőknél 64,2% sem írni, sem olvasni nem tud; ezenkívül jelentékeny (9,4%) a csak olvasni tudó nők száma. A vármegye területén 103 népiskola van s a községek közül mindenikben van iskola. Van tovább 4 kisdedóvó, 2 felsőbb népiskola, 3 polgári iskola, 1 kat. főgimnázium (Csíksomlyón) és egy gazdasági iskola. A 20520 tanköteles gyermek közül 5807 (28,3%) nem jár iskolába.

Csík vármegye 4 járásra oszlik és 1 rend. tan. város van benne. A községek általában véve középnagyságúak, 17-nek van 2000-nél több lakója. Legnépesebbek Gyergyószentmiklós 6104, Gyergyóditró 5811, Gyergyóalfalu 5175, és Gyergyóremete 4584 lakossal. Székhelye Csíkszereda. Az országgyűlésre a vármegye 4 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján .)

Csík vármegye 1910 körül az alábbi járásokra oszlott:

• Felcsíki
• Gyergyószentmiklósi
• Gyergyótölgyesi
• Kászonalcsíki
• Szépvizi

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

• Csíkszereda
• Gyergyószentmiklós