Krassó-Szörény vármegye

KRASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

KRASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Krassó-Szörény vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Krassó-Szörény vármegye

Caras-Severin

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

A 76% oláh túlsúlya az évek folyamán jött létre! Területe: 11 074 négyzetkilométer.

Elszakítva mind!

Krassó-Szörény vármegye (németül: Karasch-Severin; latinul: Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. Jelenleg Románia része.

Hazánk Maros és Duna közti részében található; É-on Arad vármegye határolja, melytől a Maros folyó választja el, Ny-on Temes, K-en Hunyad vármegye és Románia, D-en Szerbia határolja, melytől a Duna választja el. Területe 9750,16 km2.

Éghajlata déli fekvésénél fogva melegebb volna, de a magasabb hegyek a fekvés okozta hőemelkedést ellensúlyozzák. Az évi közepes hőmérséklet a síksághoz közelebb fekvő Lugoson 11,5°C, Facseten is még 10,0°C, Oravicán 10,7°C, ellenben a hegyek közt fekvő Ruszkabányán csak 8,3°C, Ferencfalun 7,5°C; Orsova és Mehádia ismét déli fekvésénél fogva melegebb, amott 10,8°C, itt 11,5°C az évi közepes hőfok. Az augusztus hőfoka Lugoson és Orsován 21,9°C, Oravicán 21,3°C, Ruszkabányán 17,9°C, sőt Ferencfalun csak 16,5°C; a január közepes hőmérséklete Lugoson -1,1°C, Oravicán -0,4°C, Ruskabányán -2,0°C és Ferencfalun -2,8°C. A legnagyobb észlelt hőfok volt Lugoson 36,0°C, Orsován 39,0°C, Ruszkabányán 34,4°C, a legnagyobb hideg Lugoson -15,4°C, Orsován -17,4°C és Ruszkabányán -20,6°C; a hőmérséklet abszolút ingadozása Lugoson 51,4°C, Orsován 56,4°C s Ruszkabányán 55,0°C-ra rúg. A csapadék a lapályról a hegyek felé haladva tetemesen gyarapszik; míg Lugoson az évi átlagos csapadékmennyiség csak 653 mm s Oravicán 765 mm, addig Karánsebesen és Facseten már 925 mm, Ruszkabányán 1067 mm, Ferencfalun 1106 mm, Orsován ellenben csak 918 mm.

KRASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Terményei az ásványországból igen gazdagok; a dél-magyarországi hegyvidék hazánknak ásványkincsekben legdúsabban megáldott részei közé tartozik; itt találjuk az alsó jurában a nagyhírű kőszéntelepeket (Anina, Steierdorf, Resicabánya, Szekul, Domán, Berzászka, Eibenthal), továbbá előfordul itt aranytartalmú vaskéneg (Újmoldova), rézérc (Szászkabánya, Oravica, Csiklova), ezüsttartalmú ólomkéneg (Csiklova, Oravica, Dognácska), aranyérc (Szászkabánya), ólomérc (Szászkabánya), kitűnő és nagymennyiségű vasércek (Steierdorf, Anina, Moravica, Dognácska, Szekul, Domán, Nadrág, Bozovics), mágnesvas (Moravica), nagymennyiségű krómvasérc (Dubova, Plavisevica, Tiszovica, Eibenthal), barnaszén (Ruszkabánya), stb. Ezenkívül megemlítendők kitűnő ásványforrásai, melyek Herkulesfürdőn fakadnak s európai hírre tettek szert.

Krassó-Szörény vármegye összes termőtalaja 1053053 ha, ebből szántóföld 193731 ha, kert 37101 ha, rét 89487 ha, legelő 158443 ha, nádas 1 ha, szőlő 7251 ha és erdő 657039 ha; a terméketlen terület 52032 ha. A földművelésnek a hegyes vidék és a részben zord éghajlat nem nagyon kedvez; az összterületnek alig ötödrésze szántóföld s a földmívelés sok helyen lehetetlen. Legjobban van elterjedve a kukorica művelése, mellyel 1893-ban 77123 ha volt; nagyobb mérvű még a búzatermelés (62564 ha), míg a rozs, kétszeres és árpa termesztése aránylag jelentéktelen; burgonya 4547 ha területen terem, zab 18689 ha területen. A szőlőművelés a filloxera pusztításai folytán nagy mértékben csökkent; míg 1882-ben még 7177 ha volt a szőlőterület, addig jelenleg csak 2195 ha; a Filloexera-lepte községek száma 62. Az 1893. évi termés volt 3380 hl must és 3042 hl bor. A vármegye területén 4 közcélú szőlőtelep van. A gyümölcstenyésztés a vármegyében igen jelentékeny, legelterjedtebb a szilvatermelés, mely azelőtt jelentékeny pálinkafőzés alapját képezte; újabban a szilvatermelés rendkívüli mértékben csökkent. Erdőségekben a vármegye rendkívül gazdag; 1893-ban az összes erdőterület 530928 ha volt, miből 134851 ha tölgyerdő, 383132 ha bükk- és egyéb lomberdő, 12945 ha fenyves.

Állatvilága szintén gazdag; állatállománya volt az utolsó (1884. évi) összeírás szerint 27946 ló, 111016 magyar és 49601 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 28 bivaly, 470 szamár és öszvér, 113498 sertés, 339100 juh és birka, 27485 kecske. Továbbá 629710 tyúk, 18121 pulyka, 158454 lúd, 113999 kacsa és 14457 galamb. A szarvasmarha-tenyésztésben az erdélyi magyar fajta mellett a pirostarka hegyi fajta dívik. A kiterjedt hegységek, melyeken nagy terjedelmű havasi legelők vannak, a sertéstenyésztésnek kedveznek. Az erdőségekben vad is bőven fordul elő, a folyókban halak. Lóállományának javítására 9 fedeztetési állomás van.

Lakóinak száma 1870-ben 378077 volt, jelenleg 407635; az utolsó évtizedben az évi átlagos szaporodás 0,64% volt. Egy km2-re jelenleg 42 lélek esik s így a vármegye hazánk ritkábban lakott megyéi közé tartozik. Nemzetiség szerint Krassó-Szörény vármegyében csak 10879 (2,7%) magyar van, továbbá 48058 (11,8%) német, 5723 (1,4%) tót, 311335 (76,4%) oláh, 5018 (1,2%) bolgár (Krassova vidékén), 11862 (2,9%) szerb, 8575 cseh és 5924 egyéb. A nem magyar anyanyelvűek közül csak 10469 (2,6%) beszéli a magyar nyelvet. 1881-ben a magyarok száma csak 7422 (1,9%) lévén, a tíz évi szaporulat 3457 lélek, vagyis 46,6%. Hitfelekezet szerint van jelenleg 73817 (18,1%) róm. kat., 18950 gör. kat., 306023 (77,2%) gör. kel., 2040 ág. evang., 3053 helv. és 3713 izraelita.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 2056, őstermelés 131931, bányászat és kohászat 8209, ipar 14 175, kereskedelem 2464, hitel 39, közlekedés 1480, járadékból élők 3085, napszámosok 7747, házi cselédek 4141, háztartásban elfoglalva 98651, egyéb foglalkozású 637, foglalkozás nélkül 14 éven alul 122987, 14 éven felül 8822, letartóztatott 460, ismeretlen foglalkozású 130. A népességének jelentékeny foglalkozási ága a bányászat és kohászat, melynek legfőbb központjai Resicabánya (az osztrák-magyar államvasút-társaság vasművei), Anina, Steierdorf (vas és kőszén), Oravica, Dognácska, Szászkabánya, Moravica, Nadrág, Ruszkabánya stb. Az ipar leginkább a vasipar által van képviselve, van azonban még két kőolajfinomító, 20 műmalom, 5 szeszgyár, 3 nagyobb gőzfűrész és fűrészmalom, több téglagyár, 1 üveggyár (Tomost) stb. A kereskedelem legfőbb cikkei vas- és acéláruk, kőszén, fa- és faáruk, gyümölcs és élő állatok; nevezetesebb marhapiacok Lugos, Karánsebes, Németbogsán, Bozovics, Facset és Kápolnás. Jelentékeny foglakozás az erdőművelés és erdei munka, továbbá a gyümölcstermelés; a selyemtenyésztést (1894) 208 községben 3974 termelő család űzi, mely 55062 kg gubót termelt. A méhészet is lendülőben van; 275 községben 20553 méhkas van s a termelés (1893) 623 q. Az üzleti élet élénkítésére 4 bank, 7 takarékpénztár és 10 szövetkezet szolgál. A vármegyei és a karánsebesi gazdasági egyesület is jelentékeny eredménnyel működik.

Közlekedésének főhelye a Duna, mely azonban csak a most folyó nagyszabású szabályozási műveletek által fog a nemzetközi forgalom részére megnyílni s nagyobb arányú forgalmat lehetővé tenni. A Maroson csak tutajok közlekednek, a többi folyók a vármegye területén nem hajózhatók, csak jelentékeny faúsztatás folyik rajtuk. Vasutak több irányban hasítják. Legjelentékenyebb vonala a Magyar Kir. Államvasutak budapest-orsovai vonala, mely Lugos és Karánsebes érintésével egész hosszában szeli a vármegyét. Ezenkívül (a temesvár-baziási fővonalból kiinduló) két szárnyvonal érinti a vármegyét, u. m. a vojtek-bogsán-resicabányai és a jaszenova-aninai. E vasutak összes hossza 236 km. Van továbbá a vármegye területén 289 km állami és 1159 km törvényhatósági út (utóbbiból csak 52 km kiépítetlen).

KRASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődése még alacsony fokon áll. A (1891) 6 éven felüli férfilakosságnak 56,1%-a, a női lakosságnak 78,6%-a nem tud sem írni, sem olvasni s a (1893) 75289 tanköteles közül 351561, vagyis 46,7% nem jár iskolába. A vármegye területén van egy hittani tanintézet (Karánsebes), 1 gimnázium (Lugos), 10 ipari- és kereskedelmi iskola, 1 tanítóképző intézet (Karánsebes), 422 népiskola s 7 kisdedóvó. A népiskolákban összesen 528 tanító működik, kik közül 109 a magyar nyelven való oktatásra nem képes. A tanítás nyelve csak 33 iskolában tiszta magyar, 162 iskolában magyar és más, 227 iskolában nem-magyar. A szellemi élet központja Lugos és Karánsebes mellett a bányavárosok, mint Resicabánya, Anina, Oravica, továbbá Orsova.

Krassó-Szörény vármegye 14 járásra oszlik és van benne 2 rendezett tanácsú város, 13 nagy- és 345 kisközség, továbbá 77 puszta. A községek általában középnagyságúak, 2000-nél több lakosa 37-nek van. A legnépesebbek: Lugos 12489, Steierlak-Anina 12144, Resicabánya 10164, Karánsebes 5464, Kornyaréva 4386 és Oravicabánya 4115 lakossal. Székhelye Lugos. Az országgyűlésbe a vármegye 7 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

1910-ben a vármegye tizenhárom járásra volt felosztva:

• Bégai járás, székhelye Bálinc
• Boksanbányai járás, székhelye Boksabánya
• Bozovicsi járás, székhelye Bozovics
• Facsádi járás, székhelye Facsád
• Jámi járás, székhelye Jám
• Káránsebesi járás, székhelye Karánsebes (rendezett tanácsú város)
• Lugosi járás, székhelye Lugos (rendezett tanácsú város)
• Marosi járás, székhelye Marosberkes
• Oravicabányai járás, székhelye Oravicabánya
• Resicabányai járás, székhelye Resicabánya
• Temesi járás, székhelye Szákul
• Teregovai járás, székhelye Teregova
• Újmoldovai járás, székhelye Újmoldova
• Orsovai járás, székhelye Orsova