Maros-Torda vármegye

MAROS-TORDA VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

MAROS-TORDA VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Maros-Torda vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Maros-Torda vármegye

/Torda-Mures/

Magyar többségű vármegye.

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

Területe: 4 203 négyzetkilométer.

Mind elszakítva!

Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg; latinul: Marosiensis et Thordensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.

Hazánk erdélyi részének egyik vármegyéje. É-on Beszterce-Naszód és kis darabon Románia, K-en Csík és Udvarhely, D-en, az utóbbi és Kis-Küküllő, Ny-on Torda-Aranyos és Kolozs vármegye határolja. Területe 4324,03 km2.

Éghajlata Ny-i részében szelíd, K-i hegyesebb részében valamivel hidegebb; az évi közepes hőmérséklet Szászrégenben 8,8°C, a leghidegebb hónapok a január -38°C, a legmelegebb a július 18,9°C közepes hőmérséklettel; a hőmérséklet szélsőségei 37,4°C és -25,4°C, az abszolút ingadozás tehát 62,8°C. A csapadék évi mennyisége Szászrégenben 641 mm, Marosvásárhelyt 714 mm, Görgényben 718 mm, a hegységek közt jóval több.

MAROS-TORDA VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegye

Terményei az ásványország köréből nem számosak; a legjelentékenyebb a só, mely Marosújvár mellett óriási mennyiségben fordul elő s ott hazánk legnagyobb sóbányájában műveltetik; évi termelése mintegy 500000 q.

A növényvilág gazdag és változatos; a vármegye összes termőterülete 406831 ha, ebből szántóföld 113598 ha, kert 8655 ha, rét 48418 ha, legelő 38359 ha, nádas 507 ha, szőlő 2256 ha, erdő 195038 ha; a földadó alá nem eső terület 11644 ha. Legjelentékenyebb terményei a búza, zab, rozs, kétszeres, árpa és kukorica; ezenkívül kitűnő kender és len terem. Jelentékeny a szőlő- és gyümölcstermelés is; különösen híresek az itt termő almafajok és a dinnye. Az azelőtt jelentékeny dohánytermelés újabb időben nagyon csökkent. Fája a Mezőség kivételével bőven terem. Az erdők közt van 16744 ha, tölgyerdő, 77299 ha bükk- és egyéb lomberdő, a többi fenyves. Az állami erdők kiterjedése 42372 ha.

Állattenyésztése eléggé virágzó; házi állatainak száma az 1884. évi összeírás szerint volt a vármegyében 68834 magyar és 216 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 2611 bivaly, 10121 ló, 137 szamár és öszvér, 41020 sertés, 88771 juh és birka és 4646 kecske; továbbá 270082 tyúk, 7029 pulyka, 49269 lúd, 31009 kacsa, 12278 galamb és 5010 méhkas.

Lakóinak száma 1869-ben 165627 volt, jelenleg (1891) 177860; 1 km2-re 41 lélek esik. A lakosok közt van 102572 magyar (57,7%), 6438 német, 140 tót, 62179 oláh (35,0%) s 6531 egyéb; a magyarság tíz évi szaporulata 12730 lélek, vagyis 14,2%. A nem magyar ajkúak közül 23234-en (30,9%) beszélik a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 22207 róm. kat., 40250 gör. kat., 26787 gör. kel., 5826 ág. evang., 71846 helvét, 7212 unitárius és 3735 zsidó.

Foglalkozás szerint ekként oszlik meg a lakosság: értelmiségi kereset 1455, őstermelés 46669, ipar 7630 kereskedelem 1334, hitel 32, közlekedés 216, járadékból élők 620 napszámosok 17210, házi cselédek 3666, háztartás 32715, egyéb foglalkozású 350, foglalkozás nélküli 14 éven aluli 60436, 14 éven felül 4952, letartóztatottak 141. A lakosság főfoglalkozása a föld- s erdőművelés, jelentékeny a gyümölcstermelés is. Ipara és kereskedelme csekély; műipara csak néhány nagyobb helyen található, de házilag a nép csaknem mindenütt űzi a fonó (kender-, gyapjú-, szalma-, gyékény- és vessző-fonás) és szövőipart, úgy hogy ruházati és házi szükségleteit maga fedezi, sőt eladásra is készít. Némi jelentősége van a faiparnak (fűrészmalmok), az agyagiparnak (Makfalva, Görgényszentimre) és malomiparnak (Marosvásárhely, Szászrégen). Kereskedelmének s forgalmának fő cikkei a só, fa, állatok, gabona és nyerstermények; tojáskereskedése is igen élénk.

Közlekedésének főere a Magyar Kir. Államvasutak százrégeni vonala, mely 43 km hosszban érinti a vármegyét. Az állami utak hossza 167 km, a törvényhatósági utaké 274 km; miből csak 17 km kiépítetlen.
 MAROS-TORDA VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

 

Közművelődés tekintetében Maros-Torda vármegye helyzete kedvezőtlen; a 6 éven felüli férfi lakosságnak 57,0%-a, a női lakosságnak 73,1%-a nem tud sem olvasni, sem írni (Marosvásárhely városában csak 24,6% és 41,4%) s a 33395 tanköteles gyermek közül 9569, vagyis 28,6% nem jár iskolába. A vármegye területén összesen 282 iskola van, u. m.: 3 középiskola (ág. evang. fő- és r. kat. algimnázium Marosvásárhelyen és ág. evang. algimnázium Szászrégenben), 6 ipari és kereskedelmi iskola, 1 polgári iskola, 1 felsőbb leányiskola, 160 elemi iskola, 10 kisdedóvó s 1 emberbaráti jellegű intézet. A szellemi élet központja Marosvásárhely, mely e tekintetben Erdélyben kiváló helyet foglal el.

Maros-Torda vármegye 5 járásra oszlik és van benne 1 szabad királyi város (Marosvásárhely), 1 rendezett tanácsú város (Szászrégen), 5 nagyközség, 201 kisközség s 66 puszta és telep. A községek általában kicsinyek, 2000-nél több lakosa csak 10-nek van és legnépesebbek Marosvásárhely 14212, Szászrégen 6057, Oláhtoplica 4929 és Mezőbánd 3017 lakossal. Székhelye Marosvásárhely. Az országgyülésbe Maros-Torda vármegye 5, Marosvásárhely városa 2 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye öt járásra volt felosztva:

• Marosi alsó járás és marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város)
• Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda
• Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város)
• Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen