Fogaras vármegye

FOGARAS VÁRMEGYE CÍMERE ERDÉLY

Származási hely: MoVarmegyek

FOGARAS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Fogaras vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Fogaras vármegye

Fagaras

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

Az oláhok betelepülése nem volt korlátozva, vissza is éltek vele!

Területe: 2 444 négyzetkilométer, elszakítva mind!

Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraş, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.

Határai É-on Nagy-Küküllő, Ny-on Szeben, D-en Románia, K-en Brassó vármegye.
Területe 1875,43 km2.

Fogaras vármegye éghajlata mérsékelten hűvös, de a havasokban igen zord. Még a lapályon is, ahol nappal nagyobb meleg szokott uralkodni, igen hűvösek az éjszakák. A havasok magas völgykatlanaiban és szakadékaiban még nyár derekán is van hó. Az évi átlagos hőmérséklet Fogarason mintegy 8°C, a havasokban azonban 4-5°C-ig száll alá; a csapadék évi mennyisége Fogarason 705 mm, a hegyekben 1000 mm-nél is több. 

FOGARAS VÁRMEGYE TÉRKÉPE ERDÉLY

Származási hely: MoVarmegyek

Talaja a hegységekben terméketlen, s azért a földművelés csak az Olt lapályára szorítkozik. Fogaras vármegye termőterülete 235038 ha, miből 59866 ha szántóföld, 1999 ha kert, 43726 ha rét, 34962 ha legelő, 41 ha nádas, 92 ha szőlő és 94352 ha erdő. A földművelés leginkább rozsra, zabra és kukoricára terjed ki, búza s árpa kisebb mértékben termeltetik; termelnek még pohánkát (itt haricska), burgonyát, kendert s kevés, de jó dohányt (1892-ben 30 ha-on termett 451 q), valamint hagymát, zöldséget, takarmánynövényeket stb. Az Olt mellékein kevés szőlő is terem, mely elég jó bort ad; a gyümölcstermelésre szintén kedvező a talaj.

Az állattenyésztés figyelmet érdemel; az 1884. évi összeírás szerint volt a vármegyében 48393 magyar és 2479 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 18456 bivaly, 9441 ló, 21 szamár és öszvér, 63554 sertés és 3358 kecske; összeíratott továbbá 49078 tyúk, 1583 pulyka, 4040 lúd, 3242 kacsa, 1029 galamb, végül 3026 méhkas. Legjelentékenyebb a juhtenyésztés, melyet a kitűnő havasi legelők nagyon előmozdítanak; messzeföldről (Nagyszeben, Szelistye vidékéről, sőt olykor a Dobrudzsából) felhajtott nagy juhnyájak legelnek itt tavasztól őszig a falvaktól kibérelt legelőkön, fel a legmagasabb csúcsokig. A bivaly a mocsaras völgylapályon tenyészik leginkább. A lótenyésztés, bár a vármegyében 3 fedeztető állomás van, igen silány; a szarvasmarha jelentékenyebb, az eredeti magyar fajta mellett újabban a pirostarka hegyi fajtát is tenyésztik. Nagyobb állattenyésztések: a fogarasi állami ménes, a fogarasi uradalomnak möllthali tehenészete és bivalygulyája. Fogaras vármegye vadban is bővelkedik; a völgylapály feletti erdőkben az apró vadon kívül sok a vaddisznó, a magasabb régiókban a medve, mely sok kárt tesz a legelő marhában; a sziklák közt a zerge honol. A havasi patakokban sok a pisztráng, az Oltban nagyobb halak is (csuka) tenyésznek. Az ásványország kincsei csekély jelentőségűek.

Lakóinak száma 1881-ben 84571 lélek, 1891-ben 88217 lélek volt; a 10 évi szaporulat csak 3646 lélek, vagyis 4,3%. Egy km2-re 47 lakos esik s az erdélyi vármegyék közt a sűrűbben lakottak közé tartozik. Nemzetiség szerint van a lakosok közt 4082 magyar, 4009 német (szász) és 78725 oláh; a magyarság az utolsó tíz év alatt 1322 lélekkel szaporodott, de ez leginkább Fogaras városára szorítkozik. Hitfelekezet szerint van 2466 róm. kat., 23142 gör. kat., 56943 gör. kel., 2625 ág. evang., 1801 ref., 373 unit. és 866 izraelita; a magyarok leginkább róm. katolikusok és reformátusok, a németek lutheránusok.

A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság, mely mellett a többi foglalkozási ágak jelentéktelenek; a lakosság foglalkozása szerint ekként oszlik meg: értelmiségi kereset 516, őstermelés 28845, bányászat 23, ipar 3100, kereskedelem 363, hitel és közlekedés 93, járadékból élők 2364, házi cselédek 940, háztartás 19087, egyéb foglalkozású 81, foglalkozás nélküli 32435 lélek. Az ipar jelentéktelen, egyetlen nagyobb telepe a zernesti cellulózgyár (181 munkás), van továbbá 2 szeszgyár (Fogarason), több fűrészmalom, 4 nagyobb és 124 kisebb vízimalom. A mezőgazdaság céljaira alakult a vármegyei gazdasági állomás. Az üzleti életet 2 takarékpénztár s egy előlegező szövetkezet (mind Fogarason), 1 takarékpénztár Wáadon és 1 takarékpénztár Alsóvisten, élénkíti.

Közlekedésének főere jelenleg az 1893-ban megnyílt nagyszeben-fogarasi vasút, melynek 47 km hosszú vonalszakasza a vármegye területére esik. Van továbbá 86 km kiépített állami útja, 151,4 km kiépített és 19 km kiépítetlen törvényhatósági útja.

FOGARAS VÁRMEGYE TÉRKÉPE2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődés tekintetében még igen alacsony fokon áll; a vármegye 46660 hat éven felüli lakója nem tud sem írni sem olvasni (a férfiak közül 51%, a nők közül 76%) s a 13949 tanköteles gyermeknek 27,4%-a ma sem jár iskolába, habár mindössze csak két községnek nincsen iskolája. Az iskolák száma 116 (közte 3 pusztai) s ezekben 172 tanító működik; az iskolák közt van 7 állami elemi iskola. A népiskolákon kívül van a vármegye területén 2 állami polgári iskola, egy kereskedelmi középiskola, egy alsófokú kereskedelmi iskola és egy iparos tanonciskola (valamennyi Fogarason).

Fogaras vármegye 4 járásra oszlik. A vármegyében van 87 község, közte 5 nagy- és 82 kisközség. A községek középnagyságúak, 2000-nél több lakosa azonban csak kettőnek van, a legnépesebb Fogaras 5861 lakossal. Székhelye Fogaras. Az országgyűlésbe a vármegye két képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

 1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

• Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás
• Fogarasi járás, székhelye Fogaras (egyben rendezett tanácsú város is)
• Sárkányi járás, székhelye Sárkány
• Törcsvári járás, székhelye Zernest