Kolozs vármegye

KOLOZS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

KOLOZS VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Kolozs vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Kolozs vármegye

Cluj

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

1920 után rohamos léptekben elrománosították!

A 40-60%-ról, 20-80%-ra alakult a lakosság az oláhok javára! Területe: 5 006 négyzetkilométer.

Hazánk erdélyi részének egyik vármegyéje. Határai Ny-on Bihar, É-on Szilágy, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód, K-en Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegye. Területe 5149,25 km2. 

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Klausen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.

Éghajlata a hegyesebb részeken hűvösebb, a Mezőségen melegebb. Kolozsvárt az évi közepes hőmérséklet 8,60°C, a január hőfoka -5,3°C, a júliusé 19,80°C, a hőmérséklet szélsőségei 38,2°C és -28,8°C, az abszolút ingadozás tehát 67,00°C. Csapadékban a Mezőség meglehetősen szegény, annál gazdagabb a hegyvidék; a csapadék évi mennyisége Kolozsvárt 554 mm, Bánffyhunyadon 684 mm, a hegyek közt körülbelül 900-1000 mm-ig emelkedik. 

KOLOZS VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Földje a folyók hosszában és különösen a Mezőségen termékeny, de az ÉNy-i részek csekély termőképességgel bírnak s csakis a tavaszi veteményeket érlelik meg. A vármegye területéből 482934 ha a termő terület s ebből szántóföld 160434 ha, kert 9954 ha, rét 85246 ha, legelő 74479 ha, nádas 930 ha, szőlő 1174 ha, erdő 150717 ha; a nem termő terület 16993 ha. Terményei közül legnevezetesebb a búza (38447 ha), rozs (11604 ha), kétszeres, árpa, zab, kukorica (34056 ha), továbbá kevés hüvelyes vetemény, len, kender, dohány (7 ha), cukorrépa, nagyobb mennyiségű takarmányrépa, lucerna és lóhere; igen kiterjedtek (64494 ha) a kaszálók is, valamint a havasi legelők. A szőlőművelést a filloxera fellépése (mely eddig 13 községben észleltetett) gátolja; az 1893. évi termés 3283 hl must és 2955 hl bor volt. A vármegye 224 községében a méhészetet is űzik; a kaptárak száma 11238 s a termelés 420 q. A nagy kiterjedésű erdőségekben több helyütt dolgozzák fel a fát fűrészetekben; az erdők harmadrészben fenyvesek, harmadrészben bükkösök és tölgyesek.

Állattenyésztése meglehetős jelentékeny; az állatlétszám volt az utolsó összeírás alkalmával 7066 ló, 77479 magyar és 1160 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 6581 bivaly, 293 szamár és öszvér, 57721 sertés, 134402 juh és birka és 4260 kecske. A szarvasmarha tenyésziránya az erdélyi magyar fajta. Jelentékenyebb állattenyésztések vannak Válaszúton, Kolozsbozsán és Bonchidán (angol félvérménesek), Kolozsvárt s Gyekén (sertéstenyésztések), Bánffyhunyadon és Szászfenesen (tehenészetek), továbbá a kolozsmonostori királyi gazdasági tanintézettel kapcsolatban (tehenészet és sertéstenyésztés); Kolozson állami gulyatelep van. A lóanyag nemesítésére 6 fedeztetési állomás állíttatott fel. A mezőgazdaság érdekeit több gazdasági egylet szolgálja.

Terményei az ásványországból alig vannak.

Lakosságának száma 1870-ben 204265 volt, jelenleg (1891) 225199; az utolsó tíz évi szaporulat 28892 lélek, vagyis 14,7%. 1 km2-re 44 lélek esik. Lakói közt van jelenleg 77271 magyar (34,3%), 8081 német, 176 tót, 133277 oláh (59,2%) s 6394 egyéb; a magyarság tíz évi szaporulata 12135 lélek, vagyis 18,6%. A nem magyar anyanyelvű lakosságból 15882 lélek, vagyis 10,7% tud magyarul. A magyarul beszélők összes száma 93093, vagyis 41%. Hitfelekezet szerint van a lakosok között 12972 róm. kat. (8,9%), 103781 gör. kat. (46,0%), 33286 gör. kel. (14,8%), 7700 ág. evang., 51213 helv. (22,7%), 2515 unit. s 6727 egyéb.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 2092, őstermelés 55719, bányászat és kohászat 133, ipar 10202, kereskedelem 1860, hitel 118, közlekedés 860, járadékból élők 1029, napszámosok 18930, házi cselédek 4601, háztartásban 47727, egyéb foglalkozású 794, foglalkozás nélküli 14 éven alul 74424, 14 éven felül 5782. Az őstermelés a lakosság legjelentékenyebb foglalkozási ága; bányászata jelentéktelen, ipara majdnem kizárólag Kolozsvár városában összpontosul s az ott levő iparvállalatokon (dohány-, gép-, olaj-, szappan-, papírlemezgyár, szeszgyárak és műmalmok, vasúti javítóműhely) túl a vármegye területén 5 gőzmalmon s 6 szeszgyáron kívül nincs nevezetesebb nagyipari vállalat; valamivel elterjedtebb a kis- és házi ipar. Kereskedelme Kolozsvár városában összpontosul; kívüle Bánfyhunyadnak, Uzdiszentpéternek, Mócsnak, Bátosnak, Hídalmásnak és Tekének vannak marhavásárai. A kereskedelem főcikkei élő állatok, fa és faiparcikkek, gabona s liszt. A vármegye területén 2 takarékpénztár s 4 szövetkezet van; ezenkívül 5 bank, 2 takarékpénztár s 4 szövetkezet Kolozsvár városában van.

Közlekedésének főere a Magyar Kir. Államvasutak budapest-brassói vonala, mely a vármegye nagy részét hasítja; ebből Kolozsvárt ágazik ki a szamosvölgyi vasút; a vármegye keleti részét a marosludas-besztercei vonal vágja át; e vonalak összes hossza 157 km. Az állami utak hossza 222 km, a törvényhatósági utaké 551 km, miből azonban 263 km kiépítetlen. 

KOLOZS VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődés tekintetében Kolozs vármegye a legkedvezőtlenebb viszonyúak közé tartozik; mig Kolozsvár városában a közművelődés a fejlettség meglehetős magas fokán áll, addig a vármegyében a 6 éven felüli férfilakosság 74,4%, a női lakosság 81,1%-a sem írni, sem olvasni nem tud, s a (1891) 39557 tanköteles gyermek közül 11088, vagyis 28% iskolába nem jár. Azon számos felsőbb-, közép- és szakiskolától eltekintve, melyek Kolozsvár városában vannak, Kolozs vármegyében egyetlenegy ily intézet nincs; az összes iskolák itt a népiskolákra (összesen 312, közte egy felső nép- és egy polgári iskola) s a kisdedóvókra szorítkoznak; a népiskolák közül 104-ben magyar, 7-ben német és 201-ben oláh a tanítás nyelve; a 336 tanító közül 110 nem okleveles s 21 nem képes a magyar nyelven való oktatásra. A szellemi élet teljesen a vármegye székhelyén összpontosul. Kolozsváron kívül az egész vármegyében sehol (magyar) hírlap nem jelenik meg.

Kolozs vármegye 8 járásra oszlik s 1 szabad kir. és 1 rend. tan. város van benne, 6 nagyközség, 229 kisközség s 167 puszta és telep. A községek általában kicsinyek, 2000-nél több lakosa csak 11-nek van; legnépesebb Kolozsvár, 32756 lak., de az utána következő legnagyobb községnek (Bánffyhunyad) már csak 3666 lak. van. Székhelye Kolozsvár. Az országgyűlésbe Kolozsvár városa 2, a vármegye 4 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

• Bánffyhunyadi járás, székhelye Bánffyhunyad
• Gyalui járás, székhelye Gyalu
• Hídalmási járás, székhelye Hídalmás
• Kolozsvári járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)
• Mezőörményesi járás, székhelye Mezőörményes
• Mocsi járás, székhelye Mocs
• Nádasmenti járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)
• Nagysármási járás, székhelye Nagysármás
• Tekei járás, székhelye Teke