Temes vármegye

TEMES VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

TEMES VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Temes vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Temes vármegye

/Timis/

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!

Területe: 7 433 négyzetkilométer.

Román és szerb kézben.
Az oláh és szerb lakosság,
még a felét sem tette ki a lakosságnak,
mégis ketten marakodtak a koncon! 

Temes vármegye (németül Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia észak-keleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.

Hazánk Tisza-Maros közében terül el; határai: É-on Arad vármegye, melytől a Maros folyó választja el; K-en Krassó-Szörény vármegye, Ny-on Torontál vármegye, D-en Szerbia, melytől a Duna választja el. A vármegye területe 7110,56 km2.

Éghajlata túlnyomólag alföldi; az évi közepes hőmérséklet Temesvárt 11,2°C, Búziáson 10,9°C, Versecen 11,3°C, a hőmérséklet szélsőségei Temesvárt 38,6°C és -21,2°C, ingadozása tehát 59,8°C. A csapadék évi mennyisége Csákováron és Dettán csak 570-580 mm, Delibláton 691 mm, Versecen 696 mm, Temesvárt 636 mm, Búziáson 709 mm és Lippán 901 mm.

TEMES VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Temes vármegye termőterülete 693584 ha, miből szántóföld 405400 ha, kert 16780 ha, rét 64391 ha, legelő 93157 ha, nádas 1285 ha, szőlő 26506 ha és erdő 86065 ha; a földadó alá nem eső terméketlen terület 45907 ha. Terményei közül legfontosabb és legjobb a híres búzája, mely 1894-ben 199535 ha területen termett; rozs (10055 ha) és árpa (10309 ha) kevés terem, valamivel több a zab (23912 ha), de nagyon gyakori a tengeri ia (117767 ha); terem még repce, kétszeres, tönköly, kender, kevés cukorrépa és dohány (447 ha), burgonya stb., mind igen jó minőségben. Gyümölcs és bor Versec és Fehértemplom vidékén terem legjobb és legtöbb; a szőlők területe azonban a filloxera pusztításai folytán 1882-94-ig 25487 ha-ról 4000 ha-ra szállt alá s a bortermelés az utóbbi évben csak 19321 hl volt; a 149 bortermő község közül 118-at lepett el a filloxera. A Berzava mellékén a tapolyai pusztán rizst is termelnek. A mezőgazdaság emelésére szolgál a csakovai állami földmívesiskola, 5 gazdasági egyesület (Temesvár 2, Kubin, Károlyfalva, Versec) és a fehértemplomi borászati társulat; van még 21 közcélú szőlőtelep.

Az állattenyésztés fejlett; a házi állatok száma: 103328 magyar és 23087 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 9 bivaly, 88707 ló, 645 szamár és öszvér, 141002 sertés, 210398 juh és birka és 1688 kecske. A szarvasmarhatenyésztés az óbádi állami bikanevelő-telep felállítása óta erősen fellendül; a tenyészirány a síkon a magyar faj; Csakován, Remetén és Temesgyarmatán nagyobb tehenészetek vannak. A lótenyésztés emelésére 26 fedeztetési állomás áll fenn. Jelentékeny a selyemtenyésztés, melyet 181 községben 10264 család űz; Fehértemplomban selyemtenyésztési felügyelőség van. A méhészetet 205 községben űzik, a kasok száma 18738, Búziáson méhészeti felügyelő székel. A vármegye folyói halban, erdőségei és mocsáros vidékei vadakban (őz, nyúl, farkas, császármadár, fogoly, vízi madarak stb.) gazdagok; gyakori itt a kolumbácsi légy, mely a marhatenyésztésben gyakran érzékeny károkat okoz.

Az ásványország leginkább csak meszet és épületkövet szolgáltat.

Lakóinak száma (Temesvár és Versec városokkal együtt) 1870-ben 412327 volt, jelenleg (1891) 437039, mihez még 5551 katona járul; 1 km2-re (a városokat be nem számítva) 55 lélek esik. A lakosok közt van 37976 magyar (8,3%), 160456 német (36,9%), 2598 tót, 161449 oláh (37,2%), 62813 szerb (14,5%), 5104 bolgár, 2563 cigány és 3710 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 9178 lélek (34,1%). Hitfelekezet szerint van 186011 róm. kat. (42,2%), 12339 gör. kat., 213531 gör. kel. (49,1%), 9888 ág. evang., 6269 helv., 8649 zsidó és 352 egyéb.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 3260, őstermelés 103920, bányászat 22, ipar 24419, kereskedelem 5137, hitel 180, közlekedés 1404, járadékból élők 4822, napszámosok 37802, házi cselédek 8042, háztartásban 85895, egyéb foglalkozásúak 1092, foglalkozás nélküliek 14 éven alul 144768 és 14 éven felül 11962. A lakosság fő foglalkozása a földmívelés és állattenyésztés; az ipar leginkább a városokra szorítkozik, a kereskedelem Temesvárt és Versecen összpontosul. A hiteligények kielégítésére 12 bank, 20 takarékpénztár és 32 szövetkezet áll fenn.

Közművelődés tekintetében még igen sok a teendő; a vármegyében (Temesvárt és Versecet nem tekintve) a 6 éven felüli férfilakosságnak 44,8%-a, a női lakosságnak 61%-a sem írni, sem olvasni nem tud; Temesvárt ez arány 19,9% és 32,9%, Versecen 27,6% és 40,3%. A tanköteles gyermekek közül a vármegyében 20%, Temesvárt és Versecen 10% nem jár iskolába. A vármegye területén összesen 387, Temesvárt 48 és Versecen 16 iskola van, és pedig van 1 hittani intézet (Temesvár), 3 gimnázium (Temesvár 2, Fehértemplom), 2 reáliskola (Temesvár, Versec), 1 földmívesiskola (Csakova), 18 ipari és kereskedelmi iskola, 1 hadapródiskola (Temesvár), 1 férfi- és 1 női tanítóképző (Temesvár), 9 polgári, 2 felsőbb leány- és 379 elemi iskola, továbbá 29 kisdedóvó, 2 árvaház és 1 siketnéma-intézet (mind Temesvárt) és 1 börtöniskola (u. o.). A népiskolákban 771 tanító működik, kik közül 38 nem okleveles és 141 nem képes a magyar nyelven való oktatásra. A szellemi élet központja Temesvár, Versec és Fehértemplom.

Közlekedésének főerei (a Dunán és a csak tutajozásra alkalmas Maroson és Bégán kívül) a vasutak, melyek a vármegyét 372 km hosszúságban szelik (48 állomással); a fővonal a MÁV temesvár-báziási vonala, melyhez számos szárnyvonal csatlakozik minden irányban. Az állami utak hossza 251 km, a törvényhatósági utak hossza 747 km, miből 65 km kiépítetlen. A községi utak hossza 917 km, ebből azonban 496 km kiépítetlen. Közigazgatási telefon épülőben.
TEMES VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Temes vármegye 11 szolgabírói járásra oszlik és van benne 1 szabad királyi, 1 törvényhatósági joggal felruházott és 2 rendezett tanácsú város, 85 nagy- és 135 kisközség van. A községek általában meglehetős nagyok; 2000-nél több lakosa 67 községnek van, legnépesebbek: Temesvár 39884, Versec 21859, Fehértemplom 9041, Lippa 7000, Bavaniste 5988, Temesgyarmata 5607, Újarad 5555, Temeskubin 5030 és Varjas 5003 lakossal. Székhelye Temesvár. Az országgyűlésbe a vármegye 9, Temesvár 1 és Versec 1 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva:

• Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő
• Csáki járás, székhelye Csák
• Dettai járás, székhelye Detta
• Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város)
• Kevevári járás, székhelye Kevevára
• Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jógú város)
• Lippai járás, székhelye Lippa
• Temesrékási járás, székhelye Temesrékás
• Újaradi járás, székhelye Újarad
• Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város)
• Vingai járás, székhelye Vinga